Csillaghoz sok anyag kell, ezt biztosítja a gigantikus molekuláris felhő. Felhőben az anyag összeáll, hőmérséklet emelkedésnek indul, kialakul az első mag, és beindul a magfúzió.
Következő a fősorozatbeli állapot. A Nap is jelenleg ennél jár. Méretük igen változó, lehet a Nap töredéke, de akár 60szorosa is.(Erről művészi kép látható)
Ezt követi a vörös óriás állapot. Akkor következik be, ha a csillag sok hidrogént használ el, és túl sok héliumot tartalmaz már. Nukleáris reakciók megszűnnek, ezért a gravitációs erőt nem tudja kompenzálni, és a külső rétegek a mag felé préselődnek. Ennek hatására erős felmelegedés jön(100millió kelvin fokig). Hélium fúzió beindul, és újra kitágul, akár a Nap térfogatának akár 2000szeresére is. Legnagyobb ismert csillag a VY Canis Majoris.(Erről művészi kép látható)
Az, hogy ezek után mi történik, azt a tömege határozza meg.
Ha kisebb mint 0,5 naptömegű, akkor valószínűleg vörös törpévé válik. Ez az időszak rendkívül hosszú ideig maradhat(akár 6trillió évig). Felszíni hőmérséklete 3500 kelvin fok, kevés fényt sugároz.
Majd fehér törpévé alakul, ezeket planetáris köd veszi körül. Ezek stabil csillagok.
Előfordulhat, ha egy fehér törpe párt alkot egy csillaggal. Ebben az esetben a nagyobbtól a kisebbe és köréje hidrogén szivároghat. Sűrűsödni, forrósodni kezd az, fúzió során távozik annak testéből. Ez nóva robbanáshoz vezet. Ha a csillag 1,4 naptömeg felé ér, szupernóva robbanást okozhat.
Amint egy közepes méretű (0,4 és 3,4 naptömegű) csillag eléri a vörös óriás fázist a külső rétegei elkezdenek kiterjedni, míg a mag befelé húzódik és a hélium elkezd szénné fuzionálni. Egy Nap méretű égitestnél ez a folyamat hozzávetőleg egy milliárd évig tart.
Neutroncsillag
- Néhány szupernóva esetén a szuperóriás gravitációja olyan erős, hogy az atomok elektronjait az atommagba préseli, ahol azok a protonokkal kombinálódva neutronokká alakulnak. (Arányaiban, ha egy atommagot porszemnek képzelnénk el, akkor az egész atom futballstadion méretű lenne.) Megszűnik az elektromágneses erő, amely az egyes atommagokat távol tartaná, és a csillag teljes magvából csupán egy neutronokból (tulajdonképpen egyetlen nagy atommagból) álló sűrű gömb jön létre.
Fekete Lyuk
Nem minden szupernóva hoz létre neutroncsillagot. Ha ugyanis a csillag tömege elég nagy, akkor maguk a neutronok is összepréselődnek és a csillag összeroskadása folytatódik, míg sugara a Schwarzschild-sugár alá csökken. A csillag ekkor fekete lyukká változik, ami rendkívül nagy sűrűséggel rendelkezik.
Fekete lyuk egy olyan égitest, amelynél a felszínre vonatkoztatott szökési sebesség legalább 300.000 km/s. Magyarul olyan erős vonzással bír, hogy a fényt is magába szívja. Ennek hatására a fekete lyuk nem látható. Tejútrendszer közepén is egy ilyen égitest található, mely magába szippantja az egész galaxist. Művészi képekkel lehet ábrázolni.
Barna törpe
A barna törpék olyan égitestek, melyek tömege túl kicsi ahhoz, hogy a belsejükben stabil hidrogén-hélium magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillagokká váljanak. Energiát nem sugároznak, felszíni hőmérsékletük 1000-3000 Kelvin fok, kis fényt bocsátanak ki, így nehéz a megfigyelésük. Barna törpék születése még nem tisztázott, de csillaghoz hasonló az összetételük.
Végül pedig itt van néhány kép, vegyesen.( Itt a 4. és a 6. kép művészi, a többi valós)
.jpg)
Igény esetén tölthetek fel nagy felbontású csillagászati képeket(például háttérnek). Ebben az esetben, kérlek jelezd azt is, hogy a viszonylag laikus formájú bejegyzés tetszik, vagy inkább a részletekbe menő.
