A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui) Polinéziában található sziget, Chile tartománya 1888 óta. Nevét onnan kapta, hogy egy holland tengerész, név szerint: Jakob Roggeveen 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel. A sziget 166 km² területű.
A szigeten az őshonos növények jó része kipusztult, illetve az állatvilága is igen sivár. Lakosság száma kevesebb mint 4000. Hivatalos nyelv a spanyol. A helyi szokásos ételek a languszta, a tonhal, az édesburgonya és a táró. Legfőbb bevételi forrásuk a turizmusból fakad.
Időjárás
A sziget több érdekességgel bír. A nyár január és március között zajlik mert a déli féltekén helyezkedik el, ilyenkor körülbelül 24 celsius fokos hőmérséklettel kell számolni. A tél július - augusztus között történik, és ilyenkor 18 celsius fokkal kell számolni, tehát a hőmérséklet nem ingadozó, az ember számára igencsak kellemes.
Moai Szobrok
A sziget másik különlegessége a vulkanikus Moai szobrok. Elkészítésük több éves munkát is igénybe vehetett. Valószínűleg 1000 évvel ezelőtt készültek. Átlagosan 4 méter magasak és 14 tonnásak. Több mint 800 darab maradt fenn, a part mentén szétszórva. Majdnem mind a sziget belseje felé néz.
Sok szobor úgy néz ki mintha csak egy fej volna, vagy mellszobor. Valójában a sok szobor testtel is rendelkezik, csak el vannak temetve. A szobrokat rendszerint az elkészítés helyétől elszállították. Sok (körülbelül 400) félbehagyott szobor maradt az alapanyag kitermelő helyén, melyek fel vannak borulva. A szobrok szállításának módja ismeretlen, viszont valószínűleg fát használtak hozzá, így hozzájárulva a sziget pálma fa erdejének kiírtásához. Némelyik szobrot akár a sziget másik végébe is elszállították. Nem mellesleg égetéses földművelést is alkalmaztak, ami további fát igényelt.
A legnagyobb szobor neve Paro, ami több mint 10 méter magas és 80 tonnás. Az egyik befejezetlen szobor kész állapotban 21 méter magas és 270 tonnás lett volna.
1995 ben az UNESCO kulturális örökségnek nyilvánította.
